2013. szept. 18.

Névválasztás


Névválasztás

Spirituális megközelítésből

Egy anyuka beszámolója

Második gyermekünk várásakor nagy gondban voltunk a születendő babánk nevét illetően. Szerettünk volna olyan nevet adni, amit a fiúnk büszkén visel majd. Szeretni fogja gyermekkorában, játékos gyermeki mivoltában és felnőttként, komoly emberként is. Nem akartuk előre elnevezni a kisfiút - hiszünk abban, hogy ezzel meg kell várnunk a megszületését, de úgy akartunk nekiindulni a szülésnek, hogy van néhány ötletünk.


Több szempontból is nagy volt a dilemmánk. A következő alapvetésekből indultunk ki:

1. Hiszünk benne, hogy a név kötelez... Van abban valami sorsszerűség, hogy ki milyen névvel éli életét. Tehát, okosan kell választanunk, hisz a döntéssel egy sors irányát határozzuk meg.

2. Annyi ember fordul (és fordult) meg az életünkben, akik neve akár hogy is nézzük, valamit felidéz bennünk. Ezért sem olyan emberek neve nem jöhet szoba, akik az őseink voltak, sem olyanoké, akikhez szerelmi szálak fűztek (ex-ek akármelyik oldalon) sem olyanoké, akikhez kellemetlen emlékek fűznek.

3. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek ne a szülő keresztnevét kapja. Ő egy külön lélek, külön egyéniség. Megilleti a külön név is. Ezek a spirituális szempontok, vannak azonban gyakorlati szempontok is.

4. Mi a név jelentése, hogyan illik a vezetéknévhez, hogyan becézhető, illetve lehet-e belőle gúnynevet kreálni (ez ugyanis főként gyermekkorban nem szerencsés...).

Ezek után eléggé leszűkült a választható nevek köre... Ráadásul teljesen más tetszett nekem és a férjemnek. Nem volt megegyezés...

A stratégiánk így az lett, hogy készít mindkettőnk (anya es apa is) egy saját listát. Ezen a listán 5-5 név szerepelt. Ezt a listát aztán egyeztettük, pontoztuk a 10 nevet, és az 5 legjobból lett a közös listánk.

Ezzel mar kissé előrébb voltunk, de még mindig nem jutottunk dűlőre... Ekkor úgy gondoltuk, megkérdezzük a spirituális segítőt... Veronikához fordultunk. Ö nem is folyt bele a dilemmánk részleteibe. Egyszerűen elkérte a listánkat, es azt ígérte, egyeztet az égiekkel. Kíváncsian vártuk a javaslatokat.


Veronika válaszát email-ben kaptuk meg. Egy újabb 5-ös lista érkezett, amiben 2 név egyezett meg az általunk tett javaslatokkal. Ezt egészítette ki 3 furcsa, szokatlan névvel. A két név Csanád es Zalán volt. A legfurcsább az volt, hogy az a két név, ami felkerült a listájára, a legnagyobb pontszámot kapta a mi válogatásunk során!!! Es ezt Veronika nem tudta előre, hisz rangsort nem jelöltünk meg a neki küldött listán...

Ezen igen meglepődtünk. Volt tehát két nevünk, ami nemcsak a mi listánkat vezette, de Veronika is megerősítette őket. Tehát, a kisfiú ezek egyikét szeretné... Hm... De melyiket? Meg mindig maradt némi kétség. Ugyanis a két névre szűkült választékban is az egyik az én a másik a párom favoritja volt.

Így a kórházba e két névvel érkeztünk. Még az utolsó pillanatokban sem tudta egyikőnk sem, hogy mi legyen a végleges. De tudtuk, hogy e kettőből lesz valamelyik, es bármelyik lesz, a fiúnkhoz való lesz. Így, végül rám maradt a döntés. Én pedig hagyatkoztam a végső megérzésre. Amikor kezembe vettem a babát, az első gondolatom a Csanád volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése