Mintha a gyermekáldás kérdése valahol az erőről, a nőiségről vagy az ember értékességéről szólna.
A munkám során, a beszélgetésekben újra és újra azt látom, hogy a baba nem érkezése tudat alatt összekapcsolódik azzal a gondolattal is, hogy az ember csak akkor értékes, ha ezt megoldja, de nem biztos, hogy mindenképpen összefüggésbe kellene tenni a kettőt.
Amikor nem jön a baba, különösen fájdalmas lehet elfogadni, hogy van, ami nem pusztán akarattal történik. Hiába szeretné az ember nagyon, vagy tesz meg mindent. Hiába figyel a testére, az időzítésre, az orvosi lépésekre.
De ez nem azt jelenti, hogy valaki gyenge, hogy elrontott valamit, vagy hogy más jobban csinálja.
Sokan megszokták, hogy sok mindent egyedül visznek. Erősnek kell lenni, utánanézni, megoldani, nem panaszkodni. De a gyermekáldás útján néha nem újabb erőfeszítésre van szükség, hanem arra, hogy az ember ne egyedül vigye tovább a fájdalmat és a nehézségeket.
Persze mondhatjuk, hogy nem vagyunk egyedül, hiszen ott van a társunk. De a párunk sem biztos, hogy mindig tudja, hogyan tartson meg ebben a helyzetben. Lehet, hogy ő is keresi a helyét benne, ő is elfárad, ő sem tud mindig erős maradni, és neki sincs titkos energiaraktára.
Segítséget kérni nem feladás. Inkább egy finom belső fordulat: az ember már nem önmaga ellen küzd, hanem elkezd együttműködni önmagával.
Ha nehéz segítséget kérni, elég lehet egyetlen gondolattal kezdeni:
„Lehet, hogy nem kell ezt egyedül végigcsinálnom.”
Ez már egy első lépés lehet önmagunk felé, és néha éppen innen kezd el megváltozni valami.
Ha úgy érzed, a gyermekáldás útján neked is szükséged lenne lelki támogatásra, szeretettel várlak egyéni tanácsadásra, vagy egyéni elemzésre vagy a Vár Rád a Baba programban. Kattints a linkre, ahol részletesen olvashatsz a lehetőségekről, és együtt ránézhetünk arra, mit cipelsz egyedül, és hol tudna benned több nyugalom, bizalom és belső tér születni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése